Az örökbefogadás az a jogi eljárás, melynek során egy személy egy már létező családba kerül be. Ennek során - a gondozószülői viszonnyal szemben - tartós kapcsolat jön létre. Az örökbefogadás célja, hogy a gyermek és a család egész életen át tartó biztonságban éljen.

Nyilvánvaló, hogy az örökbefogadás nemritkán árván maradt gyermekeket érint. Az Egyesült Államokban a gyermek akkor örökbe fogadható, ha a szülők szándékosan mondanak le róla, vagy ha a szülői jogkör megvonása néven ismert bírósági perben akaratuk ellenére veszítik el. Gyakran van lehetőség nemzetközi örökbefogadásra, azaz más országokból, pl. azok árvaházaiból származó gyermekek adoptálására.

Az örökbefogadás, fajtájától függően, több tízezer dollárba kerülhet. Egy tapasztalt törvényes képviselő, gyakran jogász, az örökbefogadás típusától függetlenül hasznára válik az örökbe fogadó szülőknek.

Az örökbefogadók néha kapcsolatba lépnek a vérszerinti szülőkkel. A felek esetleg eleve rokoni kapcsolatban állhatnak, így például a mostohaszülő örökbe fogadhatja házastársa vérszerinti gyermekét, nagyszülők pedig saját unokáikat. Más esetekben a szülők személyes kapcsolatok útján, vagy újsághirdetés révén ismerkednek meg.

Néha a vérszerinti szülők sokra értékelik, ha a gyermeküket meglátogathatják. Emellett a vérségi szülőket ismerő örökbefogadók kevésbé aggódnak majd, hogy az előbbiek visszakövetelik a gyermeket. Ráadásul az ismeretség néha a gyermek javára is válik. A döntéshozatal előtt gyakran érdemes minden ilyen kérdést mentálhigiénés vagy jogi szakemberrel megbeszélni.

A legtöbb örökbefogadott gyermek, ideértve azokat is, akik korábban gondozóhelyen vagy külföldi árvaházakban éltek, jól beilleszkedik, és kevés nehézséggel küzd. Később azonban mellőzöttség-érzés fejlődhet ki bennük amiatt, hogy a vérszerinti családjuk lemondott róluk. Kiváltképp serdülő- és fiatal felnőttkorban jellemző az örökbefogadott személyek kíváncsisága vérszerinti szüleik iránt, még ha nem is érdeklődnek felőlük. Egyesek információkat gyűjtenek igazi szüleik felől, vagy nyomoznak utánuk, mint ahogy egyes vérszerinti szülők is keresik gyermeküket.

Az örökbefogadás tényének elhallgatása a későbbiekben sérülést okozhat a gyermekben. A legjobban azok a gyermekek tudják ezt elfogadni, akikkel 7 éves korukig közlik a valós helyzetet. Kérdés esetén a mostohaszülőknek nyugodtan kell a vérszerinti szülőkről beszélniük. Így például, ha a gyermeket bántalmazás vagy elhanyagolás miatt helyezték el, azt lehet mondani, hogy a gyermek igazi szüleinek a problémái vagy betegsége miatt nem tudták őt megfelelően ellátni. A gyermekeket meg kell nyugtatni, hogy szeretik és mindig is szeretni fogják őket. Amennyiben a gyermek a vérszerinti szülőkkel is kapcsolatban áll, a szülők számára hasznos biztosítani a gyermeket arról, hogy mindkét szülőpár szereti őt.

Nem egyértelmű, hogy a gyermeknek legyen-e lehetősége információt szerezni a vérszerinti szüleiről, amennyiben azok névtelenséget kértek. Néhány amerikai államban a szülők és gyermekek számára van egy weboldal, melyen megadhatják a személyazonosságukat. Amennyiben ezt mindkét fél megteszi, kapcsolatba hozzák őket egymással. A kapcsolatfelvétel csak mindkét fél egyetértésével kezdeményezhető.